Te Deum és kiköltözés

 

Te Deum és kiköltözés – Hivatalosan is kitört a nyár!

Elérkezett az a nap is, amit a tanév során oly sokszor vizualizáltunk magunk előtt: az utolsó reggel a kollégiumban. Egyetlen sűrű, érzelmes és felejthetetlen délelőtt maradt már csak hátra, hogy pontot tegyünk a 11. osztály végére.

Carpe diem – de keresztény szemmel

A napunk egy lendületes, 7 órai zenés ébresztővel indult (Te Deum feldolgozás). Egy gyors reggeli után máris 8:15-öt mutatott az óra, ami a sorakozót és a bazilikába való közös átvonulást jelentette. Itt vettünk részt a tanévzáró hálaadó szentmisén, a Te Deumon.

Albin atya, a gimnázium igazgatója a szentbeszédében egy nem mindennapi párhuzamot hozott: a Holt költők társasága című kultikus filmből idézett. Részletesen kifejtette, hogy a híres „Carpe diem”  kifejezés keresztény szemmel nézve valójában azt jelenti, hogy teljesen jelen kell lennünk a valóságban, meg kell élnünk a jelent, méghozzá az evangéliummal összekötve: „Elég a mának a maga baja, a holnap majd gondoskodik önmagáról.” Albin atya útravalóul ránk bízta, hogy a tanév végét és a nyarat is pont így, teljes szívvel éljük meg.

A szentmisén közösen adtunk hálát az elmúlt tanévért, a közösségünkért, a szerzetesekért, a tanárainkért és persze egymásért, a diákokért.

A meglepetés-kivonulás: A liturgia méltóságteljes lezárásaként Kiss Zsolt kántor és énektanár a feszültséget és a hangulatot azzal fokozta, hogy záró orgonazeneként stílusosan a James Bond filmek főcímdalát szólaltatta meg a bazilika falai között. Zseniális volt, köszönjük!

A misét követően a bazilika előtt még lőttünk egy kötelező, mosolygós osztály-csoportképet, hogy megörökítsük az utolsó 11.B-s pillanatot.

Te Deum utáni csoportkép

Dobozolás, búcsú és egy kerek születésnap

A program emelkedett része után következett a logisztikai kihívás: a kiköltözés. Rohammunka indult a kollégiumi szobákban, megkezdődött a ruhák, könyvek és az év közben felhalmozott ereklyék bedobozolása.

A szülők érkezése után mindenki útba ejtette a prefektusi szobát, hogy köszönetet mondjon és elbúcsúzzon a nevelőktől. Különösen megható volt ez a pillanat, hiszen osztályfőnökünk, Henrik atya éppen ma ünnepelte az 50. születésnapját! Isten éltesse még nagyon sokáig! Henrik atya mellett természetesen Levente tanár úrtól és László tanár úrtól is elköszöntünk, megköszönve az egész éves türelmüket és támogatásukat.

A kiköltözés képei

Mi jön most? IRÁNY A VAKÁCIÓ!

Miután elhangzottak az utolsó jókívánságok, mindenki autóba ült, és elindult hazafelé. Előtte azonban még gyorsan ránéztünk a naptárra: legközelebb szeptember első hetében találkozunk, méghozzá már mint végzős, XII. osztályosok!

A pannonhalmi hagyományokhoz hűen az utolsó tanévet azonnal az osztálykirándulással indítjuk: a mi célpontunk nem más lesz, mint Szlovénia, ahol közösen töltünk majd el néhány felejthetetlen napot az érettségi hajtás előtt.

Addig is mindenkinek jó pihenést, rengeteg élményt és napsütéses, szép nyarat kívánunk! Vigyázzatok magatokra!